- Ébredés az idegen fáraó szarkofágjában
A szarkofág kinyílik,
jeges lehelet járja át az évszázadokat,
felébresztve az örökkévalóság által megdermedt húst.
Itt nincs sírás, nincs jajgatás —
csak a holt csillagok ősi suttogása.
A túlvilág felé vezető út nem csupán egy ösvény,
hanem egy féreglyuk, a fény és az árnyék alagútja,
egy tudatos átjáró, ahol az idő meghajlik,
ahol a lélek táncot jár az univerzum törvényeivel.
Hatalmas alakok, az Orionon túlról érkezve,
hajolnak föléd ébredésedkor.
Ezt kérdezik:
„Szolgálsz majd minket, halandó?”
Hangjuk úgy zeng, mint a galaxisok éneke.
„Hogy csillapítsuk káoszszomjunkat,
hogy kifaragjuk vágyaink árnyékát.”
A sírkamra falán a hieroglifák életre kelnek,
átrendeződnek, egy paktumot írnak:
felajánlani elméd áldozatul,
birodalmuk építőmesterévé válni.
Áldozat vagy rabszolgaság,
paktum vagy árulás?
De te, a szakadék peremén,
megérted:
a földönkívüli tudás egy fegyver,
egy titok, amelyet egyetlen fáraó sem mert követelni.
És talán…
egy út a halhatatlanság felé,
a csillagpor birodalma,
ahol örökké uralkodhatsz.
~~létrehozva a ChatGPT által
